Március végére végleges formát ölthet a nem román anyanyelvû diákok számára kidolgozott új románnyelv-tanítási tanterv. Az oktatási minisztérium államtitkára, Pásztor Gabriella szerint ebben a kommunikációs készségek fejlesztését, az aktív nyelvhasználatot állítják az oktatás középpontjába az eddigi tananyag-bemagolás helyett.
„A beszélt nyelv elsajátítására helyezzük a hangsúlyt, mint ahogy a nyelvtani szerkezetek ismerete sem öncél, hanem a használható románnyelv-tudást kell szolgálnia” – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint az oktatásnak azt kell elérnie, hogy a nem román anyanyelvû gyermekek az életkoruknak megfelelõ szinten beszéljenek románul, és a mindennapi kommunikációban is boldoguljanak. „Ha a hatékony nyelvtanulásnak eddig a tanterv volt az akadálya, akkor azon kell változtatni. Erre most megvan a szakmai szándék a minisztériumban” – tette hozzá az államtitkár.
A szülõk és a tanárok is évek óta szorgalmazzák a változtatást, mert a túlméretezett, a román anyanyelvû tanulóknak szánt tananyag „kásahegyén” képtelenek voltak magukat átrágni a diákok, ráadásul számukra ez jobbára csak holt lexikális tudást biztosított. A nyelvileg elszigetelt környezetben élõk számára – a Székelyföldön és a kisebbségi megyék magyar településein, ahol élõ környezetben nem vagy csak ritkán használják a román nyelvet – jobb esetben maradt a biflázás, gyakoribb esetben a diákok a kudarcélmény miatt egy idõ után már meg sem kísérelték megtanulni a nyelvet.
A vegyes, szórványkörnyezetben élõ magyar gyermekeknek nem jelentett ugyan ekkora gondot az iskolai nyelvtanulás, viszont az anyanyelvi szinten tanított román hatására õk nem kétnyelvûekké, hanem gyakran kevert nyelvûekké váltak, és gyakorlatilag egyik nyelvet sem beszélik anyanyelvi szinten.
Beleszól a politika
A hatékonyabb románnyelv-oktatás szakmai elõkészítése múlt év szeptembere óta folyik. A kisebbségi osztályokban oktató tanárok, tanítók véleményét, javaslatait megyei szinten összesítették, és szakemberekbõl álló munkacsoport dolgozta ki az országos tantervet. Ezt most egyetemi tanárok véglegesítik Balázs Lajos vezetésével, tõlük a minisztérium már nemcsak az életkor, hanem az iskola típusa és az elvárt oktatási színvonal szerint is részletesebben tagolt tantervet vár.
A románnyelv-oktatás iskolai alkalmazása az új tanterv szerint azonban már nem szakmai, hanem politikai kérdés, csak törvénymódosítással lehet bevezetni. Legkorábban a román parlamentben most zajló közoktatási törvény részeként léphetne életbe az új tanterv.
Pásztor Gabriella úgy véli, inkább arra van remény, hogy leghamarabb a 2008–2009-es tanévben tanítsák az új tanrendet. Matekovits Mihály, az oktatási minisztérium kisebbségi fõosztályának igazgatója óvatosabb, a politikai döntések megjósolhatatlanságára hivatkozva kijelenti: „Nem mernék dátumot mondani. Lehet, hogy már az idén õsztõl, de az is lehet, hogy csak öt év múlva vezethetjük be az új tantervet.” A pedagógiai szemléletváltásnak azonban érzékelhetõk a határai. Értesüléseink szerint a minisztériumban még a szakmai kérdéseket illetõen nyitott román szakemberek számára is elfogadhatatlannak tûnik, hogy az állam nyelvét az új tanterv idegen nyelvnek tekintse.
Ki mit mér?
Az elmúlt héten Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyében végzett felmérést az oktatási minisztérium. Megyénként tizenkét iskolában, ötödik és nyolcadik osztályban írattak felmérõt magyar és román nyelvbõl, illetve matematikából: elsõsorban a gyermekek kreativitását, kommunikációs és gondolkodási készségét mérték fel, nem a tananyagban való jártasságukat.
Az újabb felmérés kételyeket szült: valóban komolyan gondolja-e a minisztérium az új román nyelvi tanterv bevezetését? Ha az utolsó, véglegesítõ szakaszában tart a kidolgozása, milyen célt szolgálhat egy új felmérés?
Pásztor Gabriella államtitkár szerint azonban a nem román anyanyelvû diákok számára kidolgozott tanterv véglegesítése a hónap végén lezárul, ennek szükségességét különben sem kérdõjelezték meg a felmérések eredményei, legfeljebb kiegészítik az eddigi adatokat. „A múlt héten egy országos felmérés elsõ szakasza zajlott, ezt folytatjuk a többi megyében is. Az eredmények alapján az oktatás hatékonyságát kívánja javítani a minisztérium, nincs közvetlen összefüggés a kisebbségek számára kidolgozott tanterv és a négy megyében zajlott felmérés között” – mondta az államtitkár.
Egy Kolozs megyei pedagógus véleménye szerint azonban a felmérést készítõk sejtették velük: arra kívánnak választ kapni, szükséges-e idegen nyelvként tanítani a román nyelvet a tizennégy év alatti diákoknak. „Tanárként az volt a benyomásom, hogy ez nem komoly, tudományos igényû felmérés, hanem küzdelem folyik egy szakmai és egy attól függetlenített politikai szempont között, és csak arra keresnek igazolást, hogy nincs gond a magyar tanulók román nyelvtudásával, tehát ötödik osztálytól igenis anyanyelvi szinten kell tanulni a románt” – mondta a neve elhallgatását kérõ pedagógus.
Péter Tünde Kolozs megyei fõtanfelügyelõ-helyettes szerint azonban a felmérésben nyoma sem volt tendenciózusságnak, objektíven igyekeztek felbecsülni a gyermekek valós romántudását. Bondor István Hargita megyei fõtanfelügyelõ úgy vélekedett, a dolgozatok alapján az anyanyelven elsajátított tudást hasonlítják össze a románnyelv-tudással, egy hatékonyabb, eredményesebb új románnyelv-oktatási tanterv, új könyvek kidolgozása érdekében. Mindkét tanfelügyelõségen úgy tudják, csak ebben a négy megyében végez felmérést a minisztérium, az országos összesítés eredményeit a közeljövõben várják.
